- Az meg micsoda? - mutattam meghökkenve Keat arcának irányába.
- Ne mondd nekem hercegnő, hogy még nem láttál szemüveget - érkezett a kissé ironikus válasz, amin
majdnem elnevettem magam.
- Ami azt illeti, láttam már, csak nem rajtad - húzódtam el
egy kicsit, hogy jobban felmérhessem.
Egy nagy, gyapjútakaró alatt lapultunk az ágyamban ülve,
hátunkat a falnak támasztva, vagyis én inkább Keaton oldalának. Olvasás
szándékával telepedtünk le, de még bele se kezdtünk a szemüveg incidens
miatt.
- Mennyire rossz a szemed? - érdeklődtem
kíváncsian.
- Nem olyan vészes.
- Suliban sosem volt még rajtad szemüveg - folytattam.
- A kontaktlencséről sem hallottál? - húzta össze a szemöldökét, mire elvigyorodtam.
- Ó, dehogynem. Ennyire nem vagyok tudatlan. Szóval,
kontaktlencse - értelmeztem a helyzetet.
- Aha, de azt se mindig - vonta meg a vállát.
Egy fekete keretes szemüveget viselt, amitől
csak még helyesebb lett.
- Felpróbálhatom? - nyúltam érte, de Keat megelőzött, levette a szemüveget
és a kezembe nyomta.
- Na, milyen vagyok? - kérdeztem csábosan mosolyogva, mikor
felraktam a szemem elé.
- Szemüveges – válaszolta fapofával.
- Mint egy szexi tanárnéni? – toltam lejjebb az orromon és
felnéztem rá.
- Miért pont tanár? – húzta össze a szemét értetlenül.
- Lehetek szexi titkárnő is – kacsintottam rá a
szemüvegen keresztül.
- Miért kellene szexinek lenned egy szemüvegtől?
- emelte le az orromról az említett darabot és ismét a saját szeme elé helyezte.
- Te szexi vagy benne - ismertem el az arcát figyelve.
- Nélküle nem vagyok? - húzta fel a fél szemöldökét.
- Dehogynem - szaladt ki a számon, ezért magamban mérgelődve
haraptam be az alsó ajkam.
Keaton tekintete a számra siklott, de aztán rögtön vissza a
szememre.
- Szerintem szebb vagy szemüveg nélkül - közölte néhány
másodpercnyi hallgatás után.
Elégedetten nyugtázta a dolgot, visszatettem a fejem a
mellkasára, ő pedig fél kezével átölelte a vállam és nyomott egy puszit a hajamba.
- Mit olvasol? - karoltam át a derekát, meg közelebb férkőzve
hozzá.
- Leginkább semmit - célzott arra, hogy folyamatosan
szövegelek.
- Vettem - nevettem el magamat és előhalásztam a telefonom.
Komótosan visszakapcsoltam és türelmesen megvártam, míg
betölt.
Hívott Zay. Hívott Wyatt. Hívott apu. Hívott Jack bácsi és
Autumn is. De mivel az SMS-eik érdektelenek voltak, arra következtettem, hogy
nincs baj.
- Telefonálnom kell. Kimenjek? - mozdultam meg
tétovázva.
- Engem nem zavarsz - lapozott a könyvében fel sem
nézve.
Hát jó. Először apát tárcsáztam, de éppen tárgyalt, így csak annyi érdekelte,
jól vagyok e, minden rendben, aztán rohant is.
- Szia, Jack bácsi! - szóltam be a telefonba, mikor a
harmadik kicsengés után felvette.
- Szia, Roycy! Mi a helyzet?
- Ezt kérdezem én is. Te hívtál!
- Nem hívhatom kedvemre a legkedvesebb unokahúgomat? -
kérdezett vissza ártatlan hangon.
- Én vagyok az egyetlen unokahúgod - dünnyögtem.
- Minden rendben? - változott meg kissé a hangja.
- Persze. Mi van veled? Apa felhívott? - kezdtem
gyanakodni.
- Meglehet - mondta, mire nagyot sóhajtottam.
- Minden a legnagyobb rendben, Jack bácsi. Egy percig se
aggódj miattam! - biztosítottam.
- Hallottam, hogy valami palit is magaddal vittél - derült
fel a hangja, mire csak a szememet forgattam. - Autumn tudni szeretné, ez AZ a
srác e. Bármit is jelentsen ez.
Jó érzéssel töltött el, hogy Autum még nem hagyta el.
- Igen, ő az - pillantottam fel lopva Keatonre, de ígéretéhez hűen a könyvbe merülve olvasott, nem zavartatta magát.
- Felszedtél valakit, kiscsaj? - nevetett Jack bácsi jókedvűen.
- Mondhatni - vigyorodtam el jól mulatva.
- Elismerésem. Erről jut eszembe. Megkértem Autumn kezét.
Előző rész:
juuj*-* ez nagyon joo:3
VálaszTörlésIsmét szuper fantasztikus lett. :)
VálaszTörlésFolytasd!!:))😍❤
VálaszTörlés